2014. szeptember 26., péntek

Hogy kirándulj aznaposan: level 1

Az utolsó két hét szokás szerint sűrűre sikeredett, és most nem csak a munkára gondolok.
Zalaval meglátogattuk Einsiedelnt, ahol a kolostor méreteinél fogva lenyűgöző, de ennyi. Nagyonbarokkkkkk templom, nagy kert és ennyi a település. Sokkal érdekesebb volt kirándulni a környéken :)
ez az, amit én túrázós vidéknek hívok :D
Augusztus utolsó hétvégéjén búcsút vettünk a(z)- rajtam kívül szó szoros értelembe vett - utolsó Erasmusos diáktól is. Zala nem maradt sokáig, így 9-kor egyedüli csajként maradtam 7 sráccal ... háááát elég érdekes szókincset sikerült összeszedni, hála a többnyire német társaságnak. Nem hiszem, hogy valaha is szükségem lesz ezekre a szavakra/kifejezésekre, de szegényebb lennék nélkülük. A buli nagyon jó volt: evés, ivás, éjszakai fürdőzés, Wädiben alvás, aztán hajnalban hazamászás, gyors zuhany és indulás vissza, mert Zalaval kirándulunk ... háááát ... a zuhany alatt nagyon jót szórakoztam azon, hogy még nem józanodtam ki ... ezt St. Gallenben már annyira nem élveztem, amikor próbáltam a gyomromat lenyugtatni. Egész nap jó témát szolgáltatatam azzal, hogy milyen vacakul vagyok, de szerencsére a sajtburger rendbe tette a gyomromat, így a nap második fele már problémamentes volt.
Azt azért sajnálom, hogy az apátság könyvtárát nem tudtam teljes egészében élvezni a már emlegetett aznaposság miatt (szerencsére csak a kiírásokat nem tudtam elolvasni, merthogy ahhoz fókuszálni kellett volna) ...
A st. galleni kolostor könyvtára egyébként az UNESCO kulturális örökség része. Páratlan.
Sajnos a kép nem saját, mert fényképezni nem lehetett ...
Ezek után irány a természettudományi múzeum, ahol órákat elsétálgattunk és megnézhettünk egy elég ééééérdekes modern művészeti kiállítást is. Mi ahhoz kicsik voltunk és buták, nem igazán bírtuk értelmezni, értékelni meg pláne nem a kiállított műveket.
Haverkodtam a nagy hangyával a természettudományi előtt :3
Bár akkor is a Maulwurf a kedvenc :D De pssszt!
Ne szóljatok a hangyának! ^^
Sebaj, irány a sörösüveg múzeum. Ezt sajnos hosszas keresés után sem találtuk meg. Hiába volt cím, térkép .. a múzeum nem volt ott, ahol lennie kellett volna. Úgy döntöttünk sétálgatunk még egy kicsit a városban, aztán ha jó idő lesz, akkor megnézzük még Appenzell is, de sajnos amire visszaértünk a belvárosba, leszakadt az ég, így az appenzelli túrázást elvetettük, inkább hazaindultunk. Én bevetődtem az ágyba, este 10 magasságában felébredtem, fél órát léteztem, aztán aludtam tovább reggelig.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése