Végre, ismét a padban

Zűrös hetem volt és még nincs vége ... szeretettel várom a folytatást holnap ... izé, ma estig!

Először is bocsi mindenkinek, akinek még nem válaszoltam az üzeneteire,  mindent elolvastam, de még a válaszig nem jutottam el.

Hétfő: az első óra az évfolyamommal (vagy, ahogy itt gúnyolják: osztályommal). A téma nagyon érdekes, de annyira fogalmatlan vagyok az alapjaihoz, hogy ebből így érdekes lesz a vizsga. Sebaj, survivor mode on. Ha nem ütközik semmivel, akkor bejárok a bsc-s órákra, ahol ennek az alapjait oktatják, mindenesetre a tanárnővel már egyezkedtem, és moodle-n elérem az oktatási anyagot, szóval legalább olyanom van.

Ebédnél bemutattak Kalinának, aki ... hosszabb körítés nélkül nem tudom értelmesen elmagyarázni, ki ő, legyen annyi elég, hogy bolgár, és nagy mikroszap. szakértő. (A többit később talán) Kaptam tőle egy szép, bolgár szerencsehozó izét, ami tetszett annyira, hogy hordjam is. 

(Ma spec kokárda helyett, mert ugye olyat épp elfelejtettem hozni :S) Ezek után fotózkodtam a team-mel (intézetvezető, tanszékvezető, Evelyn, Kalina). Néha nem tudom magam hova sorolni, mert igazából hallgató vagyok, de valahogy mindig olyan helyre keveredek, ahova a többi hallgatónak nincs bejárása. Igen, definíciós problémáim akadtak a helyzetemet/státuszomat illetően. Pl. ez az ebéd, aztán, hogy az egyetem fizeti az utazásomat, amikor épp Kalina idegenvezetőjét játszom (illetve egyéb utazásaimat is, de erről psszt!), hogy támogatói meetingekre vagyok hivatalos, stb ...

Kedd: a nap, amikor nem kellett volna felkelnem. (Volt valami rajzfilm, ahol az egyik karakter mindig ezt mondogatta. Valaki emlékszik, melyik volt? Fontos problémák egyike.) Előző nap olyan hullán estem haza, hogy csak vízszintbe akartam kerülni. Közben valamit játszottam a bérletemmel, aminek eredményeképp sikeresen itthon hagytam. Mondanom sem kell, ellenőrök a buszon. A legnagyobb problémám nem is az volt, hogy megbüntetnek, mert még a 100 frank sem érdekelt volna, mert előző nap adta oda Evelyn a 600 frankos 1. osztályú, 6 alkalmas jegyemet, ami abban volt. Ja, és másnap reggel kellett. A nő nem tudom, mit gondolhatott, amikor kétségbeesetten pakoltam ki a táskám, hogy "hol van, ugye nem hagytam el...". Alapvetően mint kiderült, ha 10 napon belül bemutatom, akkor az 'otthon hagytam' procedúra 5, azaz öt frankomba kerül. Ennél jóval több is veszett Mohácsnál (és nem mellesleg a BKV sokkal drágább ugyanilyen esetben).

Ezek után komoly kiképzést kaptam a mikroszap labor "működési rendjéről", a szabályokról, a mi-hol-találhatóról. És elkéstem németről a labor-körbevezetés miatt. A másikra pedig már nem is mentem be, mert nem bírtam volna maradni, amíg meg nem nézem, hogy megvan-e a bérletem. Megvolt. Hatalmas kő esett le a szívemről. Itthon a lakótársak jót szórakoztak rajtam ... teljesen együttérző bagázs ez is xD

Most legyen elég ennyi, mert különben olvashatatlanul hosszú lesz. A többi is érkezik hamarosan. Addig is itt van két kép, ami nem új, de eddig elfelejtődött. Az elsőt nem lehetett kihagyni, a másik meg szimplán csak szép (mert itt mindenhol krókusz van, ahol otthon ibolya lenne).