Botanikus kert + miegyéb

Egy kicsit megcsúsztam a bejegyzéssel, mert a fényképek színe-minősége elég vacak volt, úgyhogy kicsit fel kellett őket tuningolni :)

Múlt hét hétfőn a bolgárokkal voltam. Végre megismerhettem a team másik felét is, elvégre velük fogok dolgozni/az ő munkájuk egy részét fogom csinálni. Délelőtt körbevittek minket a Grüntal campus kertéjén, egy csomó hasznos ötletük volt a díszkertészettel kapcsolatban :)

Kedd labor, szerdán délelőtt egy előadássorozat, ki mit csinál-mi is ez a projekt valójában, délután pedig a második angol előadásom. Megdicsértek és itt már sokkal jobban éreztem magam. A legnehezebb része az, volt, amikor megkértek, hogy beszélek néhány mondatot az anyanyelvemen, csak hogy érezzem a különbséget. De összességében ez már sokkal pozitívabb élmény volt.

Csütörtökön délután pedig a zürichi botanikus kert. Egész délutános program volt, de nagyon megérte.

Mert kellően előnytelen mindhármunkról :)
balról: Kalina, jómagam, Evelyn

A fa, ami csak százegynéhány éves, csak túl
sok a tápanyag + a bagázs hátulról

Pulsatilla, mert mégiscsak majdnem vele dolgozok

növényházak :3

A rengeteg képet, amit kint és bent lőttem egyesével lehetetlenség felrakni, talán ebben a formában is megteszi :)

Aztán elmentünk kávézni a belvárosba, megnéztük Zürichet az ETH tetejéről, és ha már készült ilyen:

"Merre laksz?" "Arraaaaa" :D
(szinténrohadtelőnytelendekitérdekel)

itt voltunk fent :3

Ez pedig az ETH főépülete belülről. Közel olyan szép, mint a
Corvinus főépülete ... ide sem ártana a nagyestélyi és a
herceg a lépcső aljára :D

Szörnyű volt búcsút mondani Kalinának, és egyben jó lecke is, hogy mennyire meg tudok szeretni embereket 1-1 hónap alatt ... de hát "kénytelenek" vagyunk kapcsolatban maradni a munka miatt :)

Mivel egész nap nem sikerült túl sok mindent enni, így Simonával elmentünk hamburgerezni. Egy vagyon volt, de hmmm. Olyan fancy helyen voltunk, mint otthon a cserpes, csak ez kimondottan hamburgerező. Otthonra is holy cow-t!!!

Egész hétvégén haldokoltam. Tényleg ezt a pasik megirigyelnék, ahogy én tudok szenvedni egy még-nem-vagyok-beteg-de-valszeg-leszek állapotban. De vasárnap összeszedtem magam, mert Alexszel volt találkám. Jó volt újra látni 2 év után. Végigsétáltuk a várost, sokat beszélgettünk, megnéztük kívülről a kínai kertet, kávéztunk, megmutatta a Zürichi egyetemet és és abba a helybe szerelmes vagyok! Mármint egy hatalmas parkban van. Zöld és zöld és a város széle :3 A ZHAW is szép, de érződik rajta az az igazi főiskolai hangulat. Fura, mert én a személytelen egyetemhez vagyok szokva, jobban "otthon szaga" volt Alex egyetemének. Az ETH meg már a másik véglet ... túl személytelen.

A  héten egyelőre semmi. Elkezdtem végre tényleg a saját munkám, eltörtem egy daráló pengéjét, kiborítottam az egyik mintám felét. Kezdek belerázódni a munkába és itt is vagyok olyan béna, mint otthon ^^

Volt egy 2 perces improvizálós német prezentációm is kedden. Természetesen arra már nem volt idő, hogy az én szövegemet is megírjuk, így a végét improvizálnom kellett, de  nem ment rosszul :)

Tegnap az egyik lakótársam is megdicsért, hogy milyen jól beszélek németül. Ezt csak ezért tette, mert vele még valahogy nem jött össze soha a német kommunikáció. Kicsit ellentétes ritmusban élünk, így ált. hulla voltam, amikor beszélgettünk, olyankor pedig nem erőltetem a németet. Szóval tegnap megdicsért. És ebből csak annyi következik, hogy szarul beszélek xD Mert amikor tényleg jól beszélsz, már nem mondják ^^"

 Egyébként Evelyn valamikor megemlítette, hogy jövőre Magyarországon lesz valami konferencia, ahol majd "bemutathatod az eredményeidet" o.o Tetszik :D