Hiszti 1.0

És akkor jöjjön a tömény hiszti. Előre is bocsi, akit nem érdekel, még ennél a pontnál katt a piros ikszre ott fent (több lap megnyitása esetén, elég csak a kicsire. De az is iksz). Igen, arra.

Tehát a szitu: holnap este hazautazom, majdnem egy hétre. És NEM AKAROOOOK!!! Mármint félreértés ne essék, szeretnék mindenkivel találkozni (ami eleve halálra ítélt ötlet), de mégiscsak azért fizetnek, otthoni léptékben nagyon is sokat (itteniben már elenyésző az összeg), hogy itt legyek. Tanuljak. Külföldiül beszéljek. Barátkozzak. És mindezt veszettül élvezem.

Félreértés-ne-essék-2.0: szeretek otthon lenni. Tényleg. Minden trutyival együtt szeretem a budapesti létet, a Corvinust, az országot. Kérem a köveket! Lehetőleg egymás után, úgy jobban fáj! De még nem "járt le a mandátumom" még ez az életem, per pill ez az otthonom, a két lökött pedig egyre jobban a szívem csücske. Az évfolyamomat is imádom! Nem, nem jobban, mint titeket otthon, illetve itt a szomszédban! De teljesen más. Ami majd nem a hisztiposzthoz tartozik.

Két nagy bajom van: 1. a szabadidő, itt nincs 20 név a telefonomban, akit hétvégére lehet riasztani, ha épp nincs mit csinálnom, 2. a labor ugyan jobban felszerelt, de egyelőre továbbra is jobb barátságban vagyok a nukleinsavakkal, mint a hatóanyagokkal.

Ezeket leszámítva viszont imádok itt lenni. Szeretem a túlpartot nézni éjszaka, vonatozni minden nap, betegre enni magam csokival, ebédszünetet tartani, angolra, németre járni ingyen és bérmentve, svájci németet tanulni, néha-néha németül beszélni, virágot kapni a vasútállomáson, nem félni biciklire ülni, angolul előadást hallgatni. Tényleg élvezem. Jó, aki ismer, tudja, mindig onnan nézem az adott helyzetet (legalábbis próbálom), ahonnan a legtöbbet tudok kihozni belőle. Ezért szeretek otthon lenni. De nem most. Nem így. Nem holnaptól! Nem 12 óra utazással! Egyetlen dolog boldogít, hogy Adrian jön szombaton Egerszegre. A másik jómadár megy Nepálba a héten, így ő nem tud jönni, majd legközelebb, amikor szerintem hasonló lelkesedéssel fogok nekivágni a 12 órás útnak.

Tehát bármennyire is szeretlek titeket, bármennyire is szeretnélek átölelni, beszélgetni, sörözni, bármit, most úgy megyek haza, mint akinek a fogát húzzák.

Ennek ellenére, szerda délelőttől üdv újra egy országban! már akivel