Csak-azért-is: Genf

Az egész onnan indult, hogy két éve kaptam egy ígéretet, miszerint megmutatják nekem Genfet. A jelenlegi állás pedig már az volt, hogy amikor előkerült a téma, válasz nem érkezett rá, így berágtam, vettem egy napijegyet és múlt kedden irány Genf. Egyedül.

Egy órával később indultam, mint terveztem, mert itt szakadt az eső, de hát az ország másik végébe megyek ... Kevéssel 10 óra után meg is érkeztem Genfbe, ahol teljesen véletlenül elkeveredtem egy turinformhoz, így lett térképem és néhány plusz ötlet, hogy mit szeretnék megnézni. Gyorsan kitaláltam, merre induljak, hogy ésszerű legyen az útiterv, ne menjek plusz köröket, így is le fogom járni a lábam. Tehát irány az Angol kert, avagy a Jardin d'Anglais. Útközben a hídról még fotóztam a szökőkutat (Jet d'Eau), amiről ugyan már van 2 éves fényképem is, de csináljunk most is :) Egyébként a vizet 140 méter magasra nyomják fel. Szép, de itt minden vízparti településen van szökőkút és szerintem a horgeni szebb :D

Maga az angolkert csalódást okozott ... egyrészt rájöttem, hogy én itt 2 éve már jártam, csak valahogy a virágórát sikerült elkerülnöm, másrészt, épp el volt kordonolva az egész, semmit nem lehetett normálisan lefényképezni, az óránál pedig folyamatosan fényképezkedtek, így olyan képet épp nem sikerült lőni, amin senki sincs.

A virágóra az angolkert bejáratánál egy tök ismeretlen, ki tudja,
milyen nemzetiségű sráccal

Nagyon tetszett ez a kis pavilon a sok kordon
ellenére is. De kb ennyire lehetetlen volt
normális képeket csinálni.

Innen belevetettem magam az óvárosba, ami tényleg nagyon szép, ahogy Európában bárhol itt is templom minden második sarkon. Az első, amivel szembe találkoztam az a Madeline református templom volt. Sajnos zárva találtam, így csak kívülről tudtam lefényképezni, de onnan kimondottan tetszett:)

Belülről sem lehet csúnya a képek alapján (link)

A végén addig keringtem az óvárosban, hogy kiértem belőle és megtaláltam a történelmi múzeumot (ami szintén nem volt nyitva), és a Bastions park, ami tervben volt, de nem gondoltam ilyen "hamar" odamenni. A Bastions volt Genf első botanikus kertje, ahol ma is több különleges fafaj megtekinthető. A kertben ma valamilyen egyetem kapott helyet, egy múzeum, a Genfi könyvtár (vagy valamelyik nagy könyvtár, amit az útikönyv is ajánlgatott, mint látnivalót) és a Reformátorok fala.

A Reformátorok fala, egy szép (!!!) tuja, egy virágzó Koelreuteria,
két valami jól kinéző fa és egy kút.

ő pedig pózolt nekem, csak nem vagyok elég jó fotós *szipp*

Ezek után vissza az óvárosba, mert előbb kitévedtem belőle, mint megnéztem volna a Saint-Pierre katedrálist.

Belülről kép szintén nincs, mert képtelen
voltam minősíthetőt fotózni.

Belülről meglepően sötét, pedig elég nagyok az ablakai, viszont az orgonája szép. Rengeteg múzeum van körülötte, a Reformáció múzeumát, nem tudom, milyen felindulásból meg akartam nézni, de a belépő ára láttán hátat fordítottam és inkább felmentem a katedrális egyik tornyába, hogy teljes panorámát kapjak Genfről. Ez utóbbit nem bántam meg.

A tervek között szerepelt még elugrani Genf külvárosába, Carouge-ba, még a villamossal is szembetalálkoztam, ami oda ment, de úgy gondoltam, a Nemzetek Palotája és a Globe of Science-t keresem meg, utóbbi reggel a turinformos nagy térképen úgysem volt messze és ezek jobban érdekelnek, mint egy újabb város, aranyos épületekkel. Kisétáltam a saját térképem alapján egy eléggé külvárosi részre, de semmi, így visszaindultam, hogy 3 óra magasságában, azért már szerzek ebédet és akkor menjünk a Nemzetek Palotájába.

A tóparton ebédelve rájöttem, hogy mennyire szeretem ezt itt, hogy veszel take away kaját és bárhova kiülhetsz vele, tényleg. Senki nem néz rosszallóan, ha az utcán eszel. Ettől mi még otthon elég messze vagyunk ... na, de vissza a sztorihoz. Ebéd után irány a Nemzetek Palotája.

Itt is kb semmi sem történt úgy, ahogy azt kitaláltam. A nemzetek palotája 6-ig látogatható. Kivéve júliusban, amikor 4-ig. És mennyi idő van? 4:15. Fákk. Ennyit erről.

Ezek után jó fél órámba telt, mire legalább a feliratról fényképet tudtam készíteni, mert a sok kicsi koreai fotózkodott és nem volt fél pillanat, amikor ne állt volna valaki a felirat mellett. De megszültem a képet és mivel a Tudománytörténeti múzeumot nem tudtam, hol van (azóta megnéztem és verem a fejem a falba, mert kb 10 percre volt), a Botanikus kert ugyan itt van 5 percre, de már nincs elég időm, mert arra egy egész délután is kevés, így fogtam magam és elindultam vissza. Ha őszinte akarok lenni, arra már lejártam a lábam, egész nap csak enni ültem le és másnap menni kellett dolgozni, így nem is lett volna szerencsés ötlet sokkal tovább maradni, mert több mint 3 óra az út haza ...

A tervem ugyan több ponton borult, például, hogy nem jutottam át Lausanne-ba, de legalább az idő kegyes volt hozzám. Csak egyszer szitált az eső pár percig.

Összességében nagyon jól éreztem magam viszont bánt, hogy nem tudtam megnézni azt a két-három dolgot, ami igazán érdekelt volna és hogy egyedül kellett visszamennem ... igen. Nekem meg lehet mondani bármit, max nem esik jól, de azt rosszul vagy leginkább nem tolerálom, ha NEM válaszolnak.
Legközelebb. Megyek én még vissza Genfbe, csak akkor már nem számolok azzal, hogy lesz idegenvezetőm :) És akkor útba ejtem a Nemzetek Palotáját, a Botkertet (ismét), a Tudománytörténetit, a Globe of Science-t és Carouge-t (akkor is ha utóbbi kicsit öngyilkos megmozdulás :D) Egyébként is ez egy egész napos program. Ismét :D