Ma reggel tartották a 'welcome morningot' az Erasmusos bagázsnak. Első meglepetésként az ért, hogy milyen sokan vagyunk. 9 fő. Jó, nem eget rengetően sok, de nem is kevés, főleg ha "a nevek-a ki, honnan jött-mit fog itt csinálni" kérdésköre adott válaszok megjegyzése a cél. Tehát a teljes Erasmusos banda az alábbi nemzetiségekkel képviselteti magát, itt (/ott) Wädenswilben: 1 görög, 3 német, 3 szlovén, 1 spanyol és szerény személyem kis hazánkból.
Kávéval, reggelivel, innivalóval fogadtak minket (ezt jó lett volna tudni és nem leküldeni a 2 deci automatás cappuccino-t 2 frankért) és kaptunk egy táskát. Már ott kibontottuk a szóróanyagok ismertetése végett, de itthon felboncoltam.
A rengeteg hasznos és kevésbé hasznos szóróanyag mellett kaptunk egy diáknaptárat, egy tömb post-it-et, 2 mágnest, egy nyakbaakasztó izét, tollat, jegyzet tömbböt (utóbbi kettőt lefelejtettem a képről) és a kedvencemet: egy zacskó ZHAW-s gumimacit ^^"
És még a batárnagy táska, ami hozzá járt. Laptoptartó rekesszel.
Emellett elláttak egy csomó hasznos tanáccsal utazás, ügyintézés kapcsán és felajánlották, hogy van egy 10 személyes kisbuszuk, ha valahova szeretnénk menni, akkor az Erasmusos néni elvisz minket. Azt hiszem az ESN (Erasmus Students Network) szervezésében tartanak majd nekünk Fondue estet, és megszerveznek nekünk bármilyen kirándulást, kulturális programot, amit csak szeretnénk.
Ezt követően körbevezettek a campuson, a könyvtárat és a keresőrendszert is elmagyarázták, a néni megmutatta a másik campushoz vezető gyalogutat és kaptunk ingyen ebédet. Ezzel nagyon lelkesen éltem, mert amióta kint vagyok gyakorlatilag nem ettem húst. Nem mondom, hogy hiányzik, eleve nem eszem sok húst, de a tudat ... na, az hiányzott.
Itt egy gebasz volt, hogy én vittem magammal ebédet. Most madárlátta vacsi lesz belőle.
Itt egy gebasz volt, hogy én vittem magammal ebédet. Most madárlátta vacsi lesz belőle.
És innentől következik a HÉTFŐ!!!
Ebédnél sikerült felhomályosítanom a szlovén srácot, hogy nekünk márpedig óránk van délután. Aranyos volt, mondta, hogy ő azzal a tudattal jött ma, hogy ez után megy haza és alszik. Édes, de nem. Vagyis majdnem. Közben csatlakozott hozzánk egy nem Erasmussal kint tanuló szlovén csaj is és vártunk a teremnél. 1-ig, aztán elmentünk rákérdezni, hogy mégis mi van, mert az épület oké, a terem is stimmel, de sehol senki rajtunk kívül. A tanulmányin sem értek utol senkit és ők sem voltak okosabbak nálunk, így maradt az, hogy írtunk az oktatónak és hazaindultunk.
Ezek után itthon ez (linkért katt a szóra) volt az első, ami szembenézett velem. Teljes mértékben átérzem.
Olyan jót napoztam a vasúton, amíg nem jött a vonat, még a kabátomat is levettem és egy vékony kötött pulcsiban ültem csak. Holnap német, szerdán angol és lehet, hogy péntekekre berendszeresítek egy 2 kredites másik németet is. Túl jó állásajánlatokat nézegettem tegnap, hogy hagyjam elveszni ennél is jobban a némettudásomat.
Egyébként egész nap azon agyaltam, hogy lehetne utánam hozni a bicajomat. Valakinek ötlete?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése